Dr. Kiss-Gáll Éva Ügyvédi Iroda
Cím: 4183 Kaba, István király utca 9.
Telefon:: +36/30-656-3434
Öröklési jogvita
 
1.) Kitagadtak az örökségből, mit tehetek?

Az örökhagyó kitagadási joga alapján, kizárólag végintézkedésben és csak a törvényben felsorolt valamelyik ok megjelölésével a kötelesrészre jogosultat megfoszthatja a kötelesrészétől. A kitagadás relatív kiesési ok, ezért ha az örökhagyó a kitagadott személy leszármazóját is meg kívánja fosztani kötelesrészétől, úgy a leszármazót is érvényesen ki kell tagadnia.

A kitagadás oka lehet, ha a kötelesrészre jogosult:

  • az örökhagyó után öröklésre érdemtelen
  • az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el.
  • az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el
  • az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette
  • erkölcstelen életmódot folytat
  • jogerősen ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztésre ítélték
  • a házastárs akkor is kitagadható, ha házastársi kötelességét durván sértő magatartást tanúsított az örökhagyóval szemben

A kiesési oknak a valóságban is fenn kell, hogy álljon. A kitagadás alapjául megjelölt ok alaptalanságát annak kell bizonyítania, aki a kitagadásra hivatkozva örökölni kíván vagy egyébként tehertől mentesülne.

Ha a kitagadás alapjául szolgáló okot az örökhagyó megbocsátja, majd később olyan végrendeletet ír, amelyben az örököst mégis kitagadja, a kitagadás érvénytelen. Az örökösnek köteles részre van joga, úgy mintha az örökhagyó kizárta volna az öröklésből.
Ha az örökhagyó az örököst végrendeletében kitagadja, majd később megbocsátja a köteles részre jogosult magatartását, ezzel a kitagadás hatálytalanná vált. A köteles részre jogosult így teljes törvényes örökrészre is igényt támaszthat.

Az örökhagyó által megjelölt kitagadási ok alaptalanságát a fentiek figyelembe vételével tehát perben kell bizonyítani.

2.) Mi a teendő, ha az örökösök nem akarják kiadni a kötelesrészemet?

A kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek. Több személy felelősségének arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke határozza meg.
Mivel a köteles részre jogosult nem lesz törvény szerinti jogutódja az örökhagyónak, ezért követelését külön kell érvényesítenie a hagyatéki eljárásban vagy szükség esetén külön perben. A kötelesrész iránti igény öt év alatt évül el és válik bíróság előtt érvényesíthetetlen követeléssé.

3.) Hogyan támadhatom meg a végrendeletet?

A végrendelet érvénytelenségére, illetőleg hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség, illetőleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl vagy tehertől mentesül. Ehhez a végrendelet megtámadása szükséges.

Mivel a tulajdonjogi igények nem évülnek el, ezért a jogosult a végrendelet megtámadására vonatkozó igényét bármikor érvényesítheti. Ezen igény érvényesítésére már a hagyatéki eljárásban is sor kerülhet, de általában az igényérvényesítés külön perben történik.

4.) Mit tehetek fennálló öröklési szerződéssel szemben?

Az öröklési szerződés érvénytelenségére csak az hivatkozhat, aki személy szerint is érdekelt (maga is örökölne vagy tehertől mentesülne) és a bíróság a szerződést csak a perben álló felek egymás közti viszonyában nyilváníthatja érvénytelennek.

Alapvetően az élők közötti szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményei állnak be, ugyanakkor az öröklési szerződés érvénytelenségéből az is következhet, hogy az örökhagyó korábbi végrendelete válik hatályossá vagy a törvényes öröklés rendje érvényesül, de az is előfordulhat, hogy az érvénytelen öröklési szerződés írásbeli magánvégrendeletként érvényes marad.

5.) Hogyan szüntethető meg a fennálló öröklési szerződés a fél által egyoldalúan?

A bíróság bármelyik fél kérelmére megszüntetheti az öröklési szerződést, ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált és a szerződés célja életjáradéki szerződéssé történő átváltoztatással nem valósítható meg. A bíróságnak ekkor fel kell mérnie a felek szolgáltatásait és a körülményeik alapján az elszámolást elvégeznie. Olyan megoldást kell találnia, amely egyik felet sem juttatja indokolatlan előnyhöz és mindkét fél jogos érdekét figyelembe veszi. A megszüntetési pert az örökhagyó esetleges halála nem szünteti meg automatikusan, hanem a pert jogutódja folytathatja.

6.) Üzletrészek öröklése

A társasági tag halálával az üzletrésze átszáll a jogutódra. A társasági szerződés az átszállást kizárhatja, ebben az esetben azonban rendelkeznie kell az üzletrésznek a tagok vagy a társaság által történő megváltásáról.

A társaság rendelkezik az üzletrésszel öröklés esetén, ha a társasági szerződés az átszállást kizárta és ha a tagok, illetőleg a társaság az üzletrészt nem váltották meg, addig, amíg a megváltás meg nem történik.

Tekintettel arra, hogy a jogi probléma a fentiekkel kapcsolatban több ponton is felmerülhet, az ügy a vitás kérdés jellegétől függően a megyei bíróság mint cégbíróság illetőleg a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.

A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak a cégekkel kapcsolatos perek közül:

  • a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perek
  • a cég létesítő okirata vagy annak módosítása érvénytelenségének, hatálytalanságának vagy létre nem jöttének megállapítása iránti perek,
  • a cég szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perek,
  • a cégek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek,
  • a gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos perek, továbbá
  • a társaság tartozásaiért korlátozott felelősséggel tartozó tag (részvényes) felelősségének korlátlanná minősítése iránti perek;

Ezt a honlapot a Debreceni Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr.Kiss-Gáll Éva Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a http://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.