Dr. Kiss-Gáll Éva Ügyvédi Iroda
Cím: 4183 Kaba, István király utca 9.
Telefon:: +36/30-656-3434
Kártérítési jog
 
Irodánk a kártérítés jog, mint szakterület alatt, jogi képviseletet lát el orvosi műhibák, közúti (közlekedési) balesetek folytán bekövetkezett személyi sérülések, munkabalesetek, termékfelelősségek és egyéb kártérítések (személyhez fűződő jogok megsértése miatt indítandó kártérítési eljárás, Magyar Állam elleni kártalanítási perek) iránt indult eljárásokban.

Az orvosi műhibák miatt indult kártérítési eljárások során – a bekövetkezett halálesetek, vagy maradandó egészségkárosodások miatt – az egészségügyi szolgáltatók ellen indítandó peren kívül (egyezség) vagy peres eljárások során látjuk el Ügyfeleink jogi képviseletét.

A közúti balesetek folytán bekövetkezett személyi sérülésekkel kapcsolatban Ügyfeleinket, a károkozó kötelező felelősségbiztosítójával szemben képviseljük, ugyancsak peren kívüli, vagy peres eljárások során.

Munkabalesetek, vagy esetleg foglalkozási megbetegedések folytán értelemszerűen a munkáltatók ellen indítandó kártérítési eljárások során vállaljuk a sajnálatos módon károsulti helyzetbe került Ügyfeleink jogi képviseletét.

Végül, de nem utolsó sorban meg kell említenünk, a különösebb magyarázatot nem igénylő termékfelelősség és személyhez fűződő jogok megsértése miatt indítandó kártérítési eljárásokat, melyek során, a kártérítés iránti igényt értelemszerűen a károkozóval szemben terjesztjük elő.

Az alábbiakban a polgári jogi kártérítési felelősség magyar jogrendszerben és joggyakorlatban elfoglalt helyzetéről, mibenlétéről kívánunk egy könnyedén értelmezhető áttekintést adni.

1. POLGÁRI JOGI KÁRTÉRÍTÉS FELELŐSSÉG

Általános értelemben a felelősség megnyílása mindig valamely jogi norma, jogszabály megszegése, vagy az abban foglalt kötelezettségek nem teljesítésének következménye. Abban az esetben, ha ez a jogszabályszegés, vagy mulasztás kár bekövetkeztével is jár, úgy kártérítési felelősségről beszélünk.

A kártérítés felelősség kapcsolódhat szerződéses jogviszonyhoz, de keletkezhet szerződésen kívül, illetőleg származhat kárfelelősség úgynevezett biztatási kárból, vagy utaló magatartásból.

A szerződésen kívüli kártérítési felelősség alapja, hogy valaki(k) valaki(k)nek kárt okoz. Ezzel létrejön a kárkötelem (károkozási jogviszony), melynek egyik oldalán a károsult (jogosult), a másik oldalán a károkozó (kötelezett) áll.  A jogviszony tárgya a kár közvetlen megtérítése.

Míg a károsult joga, olyan helyzet követelése, amilyen a károkozás előtt volt, addig a károkozó kötelezettsége a reparáció, vagyis a kár megtérítése.

A polgári jogi felelősségnek négy egymással összefüggő feltétele van, melyeknek együttesen és hiánytalanul kell fennállniuk ahhoz, hogy a károkozó – felelőssége alapján – kártérítés fizetésére legyen kötelezhető.

Ezen négy konjunktív feltétel:

1.) jogellenes magatartás: károkért való felelősség szempontjából minden károkozás jogellenes, amely nem minősül jogszerűnek. Jogellenességet kizáró okok: károsult beleegyezése, jogos védelem, szükséghelyzet, valamint a jog engedélye alapján zárható ki.

2.) felróhatóság: a polgári jog keretében akkor beszélünk felróhatóságról, ha a károkozó nem az általános társadalmi elvárásoknak megfelelően, illetőleg nem az adott helyzetben általában elvárható módon jár el. Mindebből következik, hogy a károkozó a felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

3.) kár: lásd lentebb

4.) okozati összefüggés: a kártérítés felelősség szükségképpeni eleme, melynek a jogellenes magatartás és a kár között kell fennállnia.

2. MILYEN KÁROKÉRT TARTOZIK HELYT ÁLLNI A KÁROKOZÓ?

Vagyoni és nem vagyoni kár:

A kár, polgári jogi értelemben vagyoni és nem vagyoni kárra osztható fel.

1.)    A károsult(ak)vagyoni kára a következő elemekből állhat:

-Elsősorban meg kell téríteni a tényleges vagyoni kárt, amely úgy következik be, hogy valamely dolog megrongálódik, megsérül, elpusztul, elvész…stb, vagy a károsult vagyonában, vagy egyéb dologban beállott értékcsökkenés.

-A második összetevő az elmaradt haszon, mely kárelemet abban az esetben kell megtéríteni, ha az elpusztult dolog – károkozás hiányában – anyagi előnyhöz jutatta volna a károsultat.

-Végül a harmadik kártérítési elemként jelennek meg a költségek, melyek a károkozással bekövetkezett hátrány kiküszöböléséből, csökkentéséből adódnak.

2.)    A nem vagyoni kár (melyet erkölcsi kárnak is neveznek) következik be a személyiséghez fűződő jogok megsértése esetén (élethez, testi épséghez, egészséghez fűződő jog). A nem vagyoni kár leggyakoribb megjelenési formája a fájdalom, lelki szenvedés, hozzátartozó elvesztése, testi épség megsértése és az egészség elvesztése által kiváltott sérelem.

A pénzbeli kártérítésnek a nem vagyoni károknál az a funkciója, hogy az elszenvedett sérelem hozzávetőleges kiegyensúlyozásáról olyan vagyoni szolgáltatás nyújtásával gondoskodjon, amely az elszenvedett sérelemért körülbelül egyenértékű, másnemű előnyt nyújt.

A nem vagyoni kártérítést mértékét olyan összegben kell megállapítani, amely kifejezi valamennyi, a kárusoltat ért hátrányt, és egyben alkalmas a hátrányos következmények enyhítésére, az elnehezült életvitel elviselésének megkönnyítésére.

3. KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE ÉS MÓDJA

Miként az már fentebb is kiderült, a kár jogi értelemben vagyoni és nem vagyoni lehet, melyből következik, hogy a kártérítésnek is két fajtája létezik: vagyoni és nem vagyoni kártérítés.

A vagyoni kártérítés általában pénzben történik, mely lehet egyösszegű, vagy járadék, vagy a kettő kombinációja. A károsult egy összegben, általában a már elszenvedett károkat követelheti, míg a jövőbeli, rendszeresen felmerülő kiadások (jövőbeli keresetkiesés, kezelési, ápolási, tartási költségek, stb.) kompenzálása  járadék formájában történhet azzal, hogy károkozó értelemszerűen kamat fizetésére köteles.  A kártérítést fizető biztosítókkal, kórházakkal, illetőleg nagyobb gazdasági társaságokkal az esetek többségében meg lehet állapodni a jövőben fizetendő járadékok, előre egy összegben való megváltásában.

A nem vagyoni kártérítés terén az összegszerűség tekintetében mára már kialakult egy viszonylag egységesnek nevezhető bírói gyakorlat. A bíróságok a kár összegszerűségének megállapításakor általában figyelembe veszik a sérülés nagyságát, maradandó voltát, halálesetkor a halott életkorát, a hozzátartozói kapcsolat szorosságát és egyéb olyan tényezőket, melyek mindig az adott egyedi esetekben merülhetnek fel.

Lényeges előrebocsátani, hogy a kialakult bírói gyakorlat ellenére a bekövetkezett károkozásokra és az azok alapján fizetendő kártérítésekre általános mércét felállítani nem lehet, tekintettel arra, hogy minden ügy eltérő elemeket tartalmaz. Annak érdekében tehát, hogy a károsultak, vagy a hozzátartozóik tisztább képet kaphassanak a kártérítés mértékéről és módjára, javasoljuk, hogy keressék fel ügyvédi irodánkat egy teljes körű tanácsadás céljából azzal, hogy amennyiben indokolt, jogi képviseletüket elláthassuk.

Ezt a honlapot a Debreceni Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr.Kiss-Gáll Éva Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a http://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.